Kérdések és válaszok külföldi munkaerő foglalkoztatásáról

Egyre nehezebb munkaerőt találni a megüresedett helyekre. Különösen a fizikai munkavégzést igénylő munkakörökre. A külföldi, harmadik országbeli munkaerő toborzás kedvező alternatívának tűnik,  egyre több cég veszi igénybe. Ugyanakkor még mindig számos kétely merül fel a szakemberekben e lehetőség kapcsán.

Jelenleg közel 120.000 külföldi, harmadik országbeli munkavállaló dolgozik hazánkban vendégmunkásként. A külföldi munkavállalók saját maguk és családjuk boldogulásáért vállalják az otthonuktól távoli munkavégzést, cserébe hozzájárulnak a magyar gazdaság és termelő üzemek fenntartható működéséhez, befizetett adóforintjaikkal és  a járulékokkal pedig a gazdaság működéséhez, a nyugdíjak kifizetéséhez.

2023 óta ez az egyik legizgalmasabb téma a magyar munkaerő piacon, így összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket, válaszokat.

Mit értünk külföldi munkaerő toborzás alatt?

Amikor egy vállalat vagy szervezet külföldi állampolgárokat alkalmaz, az általuk meghirdetett üres pozíciók betöltésére. Külön kitérünk a harmadik országbeli munkavállalók helyzetére, alkalmazásuk körülményeire.

Kiket nevezünk vendégmunkásoknak?

Előzetesen megkötött szerződéssel, meghatározott időre, munkavállalás céljából az országba érkező munkavállalókat. 

Milyen munkakörökbe és milyen célokra érkezhetnek vendégmunkások hazánkba?

Bár nagy általánosságban vendégmunkásokként nevezzük a köznyelvben, de e kifejezés több kategóriát is lefed, melyek jellegükben nagyon különbözőek. Ami egységesen jellemzi őket: tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapnak, ám le nem telepedhetnek, családjukat nem hozhatják magukkal. A magyarországi engedélyükkel a schengeni zónán belül utazhatnak, a munkavállalási engedélyükkel itt, Magyarországon vállalhatnak munkát.

Távolról érkező munkavállalóknak lakhatási támogatást, munkásszállást vagy egyéb szállás utáni költségtérítést biztosít a munkáltató, ugyanez igaz az országon belüli távolról érkező magyar munkavállalóra is.

A harmadik országból érkező fizikai munkát vállalók négyféle tartózkodási engedély egyikét kaphatják meg a tavaly év végén elfogadott új törvény értelmében:

• szezonális vendégmunkások: egy meghatározott időszakra kapnak tartózkodási engedélyt, a munkavégzés időtartamára, jellemzően idénymunkásokként és mezőgazdasági munkára
• beruházásokhoz kapcsolódó vendégmunkások: számukra a tartózkodási engedélyt a kormánnyal kötött szerződés alapján állítják ki- egy-egy jóváhagyott projektmunkára célzottan, például egy üzem felépítésének idejére, ilyenkor ezért a beruházó felel. Ők ezzel a foglalkoztatási és tartózkodási engedéllyel hozhatnak 3. országbeli munkavállalókat.
• foglalkoztatási célú valamint vendégmunkás típusú-tartózkodási engedély: ez a 2 kategória a legnépszerűbb a munkáltatók esetében
  • ezekben az esetekben csak minősített kölcsönbeadó vagy kedvezményes foglalkoztató állíthat ki ilyet
  • A kormány stratégiai foglalkoztató partnerei illetve minősített munkaerő-szolgáltatók toborozhatnak munkavállalókat korlátozott számban, előre meghatározott országokból
  • Harmadik országbeli munkavállalók: 15 országot tartalmazó lista, ami Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli államokat tartalmaz
  • Korlátozott munkakörökre, kizárólag olyan szakmákban foglalkoztathatók, melyek nem szerepelnek a tiltólistán (FEOR lista alapján meghatározott)

• A vendégmunkásokat 2 évre, legfeljebb egyszer plusz 1 év hosszabbításra szerződtethetik. Beruházási típusú vendégmunkás foglalkoztatásánál 3 év lehet a max időtartam.
• A munkavállalási engedélyek ügyintézési folyamata ezekben az esetekben egy rövidített eljárásban 20- 30 napig tart.
• A munkaerő- szolgáltatók, -kölcsönzők esetében a minősítés nem csak privilégium, hanem felelősség is.  Ezen ügynökségek szavatolják a folyamatot, felelősséget vállalnak az általuk toborzott és alkalmazott munkaerőért. Előzetesen 50 millió Ft-os garanciát vállalnak az állam felé.

Milyen előnyei vannak az ilyen típusú foglalkoztatásának?

• nagyfokú rugalmasság: lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy gyorsan reagáljanak a munkaerő-piaci igényekre, és flexibilis munkavállalói bázist alakítsanak ki
• költségtakarékosság: számos esetben a külföldi munkaerő toborzása lehetőséget teremt a költségek csökkentésére, például alacsonyabb fizetések, adókedvezmények vagy más támogatások révén.
• Szélesebb tehetségbázis elérése:  specifikus készségekkel és tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik nehezebben felkutathatók is elérhetővé válnak
• Kulturális sokszínűség
• Tudástranszfer és tanulás: a külföldi munkavállalók új ismeretei és készségei előnyösen hathat az össz teljesítményre, hozzájárulhat a dolgozók fejlődéséhez és a vállalkozás versenyképességének növekedéséhez

Milyen lépésekből áll a külföldi munkaerő kölcsönzésének folyamata?

• Igényfelmérés: a megbízó cég igényeinek pontosításával veszi kezdetét az együttműködés a munkaerő toborzó/ kölcsönző céggel
• Toborzás
• Előszűrés
• Kiválasztás
• Munkavállalási engedélyek kiállítása egyszerűsített eljárásban
• Utazás, utaztatás megszervezése
• Munkavállalók érkezése
• Teljes körű HR ügyintézés

Döntéshozatalt követően minden, a munkába álláshoz szükséges feladatot a kölcsönző partner végez: így a munkavállalási engedélyektől, az utazás megszervezésén és a szállás biztosításán át, a teljes körű HR ügyintézést is. A munkavállaló munkába állásáért, illetve a munkaszerződésének lejártakor az ország elhagyásáért is a kölcsönző partner felel.

Külföldi vs hazai munkaerő – van-e különbség?

• Képesítés és tapasztalat: a külföldi munkaerő gyakran más képesítésekkel és tapasztalattokkal rendelkezik, mint a magyar munkaerő. Ez akár lehet előnyös is, gondoljunk csak az egyes hiányszalmákra, iparágakra.
• Harmadik országbeli kékgalléros munkavállalók esetében kisebb fluktuáció jellemző a foglalkoztatásuk során.
• Kedvező, együttműködő hozzáállásról és hatékony munkavégzésről számolnak be a munkáltatók harmadik országbeli, ázsiai munkavállalók kapcsán.
• Nyelvi készségek: a külföldi munkaerőnek szüksége van nyelvtudásra ahhoz, hogy hatékonyan kommunikálhasson a munkahelyen.
• Kulturális különbségek: más kultúrából érkeznek, más szokásokkal, más munkamorállal. Ez különböző gondolkodás- és viselkedésmódokhoz vezethet a munkahelyen. Fontos, hogy a munkáltatók tisztában legyenek ezekkel a különbségekkel, és megfelelően kezeljék azokat.
• Bár az azonos munkahely, azonos bér elve érvényesül a szabályozásban külföldiek és magyarok között és ez kiterjed a Cafeteria, SZÉP kártya juttatásokra is, különbség lehet megjelenő költségekben a lakhatás vagy lakhatási támogatás biztosítása, mely a külföldi munkavállalók esetében nem megkerülhető.
• Adminisztrációs követelmények: a külföldi munkaerő alkalmazása több adminisztrációs feladatot is jelenthet a munkáltatók számára, például vízumok, munkavállalási engedélyek és más jogi dokumentumok beszerzését. Ugyanakkor a minősített kölcsönbeadó cégek által toborzott és foglalkoztatott munkaerőre vonatkozóan az összes ilyen jellegű adminisztrációs feladatot az ügynökség végzi. Ők felelnek a munkavállaló munkavégzéséért itt tartózkodása során, és annak végeztével is ők gondoskodnak arról, hogy a 2 vagy 2+1 év időtartam lejártával elhagyja az országot.

Ezen különbségek figyelembevételével a munkáltatók sikeresen tudják integrálni és alkalmazni a külföldi munkaerőt Magyarországon, és kihasználni az ebből fakadó előnyöket.

Készen állsz? Tágítsd ki te is a határokat! Látogass el weboldalunkra és kérd szakértő kollégáinktól díjmentes konzultációnkat! 

***